Három grácia meghívó
január 24, 2009
Márai Szalon – Három grácia
január 28, 2009

Borvacsora a ráckevei Kék Duna Wellness Hotelben

Ráckeve – Szerencsésnek mondhatom magam, mivel olyan helyekre jutok el a Borkirálynőség kapcsán, kedves ismerőseim segítségének, kapcsolatainak köszönhetően, ahol mindig alkalmam van felfedezni egy-egy újabb csodát kedves kis országunkból. Így volt ez 2009. január 24-én is, amikor Ráckevére utaztam a Kék Duna Wellness Hotelbe, ahol Borkirálynői Borvacsorát rendeztek az én főszereplésemmel. Köszönet érte Darin Sándor barátomnak (www.wineroads.eu), aki a szervezést bonyolította. Kellemes meglepetésként ért, amikor tudomásomra jutott, hogy az est folyamán a beszélgetések már egy számomra ismerős személlyel, Kiss Dezső Péterrel fognak folyni, aki a Borok-ételek Asztali örömök magazinjának a főszerkesztője. Vele először 2007-ben találkoztam a Tolcsvai Borfesztiválon, amikor a TokajVinum Hungaricum Egyesület standját a Götz Pincészet, családi vállalkozásunk borait kóstoltattam. A borvacsora este 7 órakor kezdődött, kb. 30 fő vendéggel, nagyon barátias hangulatban telt az este. Azért szeretem ilyen kisebb, családiasabb közegben bemutatni a borainkat, mert ilyenkor lehetőségem van sokkal személyesebb kapcsolatok kialakítására is, hiszen szombaton is valamennyi asztaltársasággal megismerkedhettem, válthattam néhány szót kötetlenül a vacsora után. Az est a kedvenc borommal indult, ami a 2006-os száraz Muscat Lunel, azaz Sárgamuskotály. Ezt egy előétel, leves követte: galambeszencia buggyantott tojással. Két fogás között természetesen szó esett a Götz Pincészetről, a borokról és a borkirálynőségről is. A következő fogás velős derelye volt tejszínes bormártással, amihez kiválóan illett a 2007-es félédes Muscat Lunel borunk. Ahogy az egyik vendég találóan meg is jegyezte: “wellness bor”! Főételként borjúérméket tálaltak fel kökényszószban, fenyőmagos köleskásával. Ehhez egy karakteres, 2006-os száraz Furmintot fogyasztottunk. Desszertként pedig mákpuding volt, sárgamuskotályban érlelt aszaltszilvával, amihez mi is illett volna jobban, mint a 2000-es évjáratú 6 puttonyos Tokaji Aszú borunk. Úgy érzem, hogy a vendégek meg voltak elégedve mind az ételekkel, mind pedig a borokkal. Sokan meglepődve kósolták milyen könnyű, friss száraz és félédes borok is vannak a Tokaji Borvidéken. Véleményem szerint sikerült Tokaj-Hegyalja egy új arcát megismeretetni olyan emberekkel, akik értékelni tudják a minőséget, és ígéretükhöz híven el is látogatnak a borvidékünkre!

A séf, akinek a finom fogásokat köszönhetjük: Juhász Ferenc